Csiri blogja

Először is azért megemlítem, hogy ebből a hatból 1x feladtam, mert annyira esett az eső, hogy mocsárrá váltak a hegyek :)

Kb 2300 induló volt, ami egész szép szám, főleg az időjáráshoz képest. Mivel se csopitársat, se lakótársat nem sikerült beszerveznem, így egyedül vágtam neki az útnak. Reggel 7:35 fele indultam el. Csöpörgött az eső, hűvős volt, de nem volt vészes. János-forrás környékére már a nap is kisütött, egész jó idő kerekedett. Megállás nélkül ledaráltam 15 km-t majd találkoztam Lacával. Hozzá csapódva haladtunk tovább a szétázott úton. Iszonyatos volt a haladás, de elértük végül Pusztamarótot. Itt Dáviddal futottam össze egy pár perce, majd indultunk is tovább Héreg felé. Pár perc szusszanás után neki vágtam újra egyedül a Bánya-hegynek. Az esőnek nyoma sem volt, csont száraz volt, rendesen lehetett volna haladni ha bírta volna az ember. Csakhát iszonyat durva volt. Kb 3x álltam meg pihenni, mert nem lehetett első nekifutásra felmenni rá. A tetőn Misiéket találtam meg. Így haladtunk Koldusszállás felé, a leghosszabb szakaszon. Jó pár vadkerítés ahol kb 5-10 perces sorok álltak. Gyors átdobáltuk a tagyót majd átmásztunk oldalt, ezzel skipelve a sorbanállást. Az állomásra megint egyedül érkeztem, mindenfele kifáradt, elnyűtt emberek. Innan zombi módra elbattyogtam a Panoráma útig. Eddigre eleredt az eső, majd egyre erősebben esett. Kb ez volt az a pont ahol az ember már leszarta az esőt, csak haladt, hogy beérjen mert már haza akart érni. Turul, majd lefele lépcsőzés, ami kellemesen fájdalmas volt. Bent a városban továbbra is zombi módra mentek az emberek. Eső leszarva. Autók leszarva, zebrán úgy vágtatunk át mintha nekünk lenne elsőbbségünk :) A célba 17:40 fele értem be, vagyis 2 órával szint időn belül (ezaz igen ezaz :D ), átvettem a kitűzőt majd beültem egy fedett helyre, pár túratárs mellé amíg anyu jött értem kocsival. Úgy ülés közben ahogy láttam a többi embert gyalogolni az esőben, miközben már mindent kizárnak a fejükből... fura de mégis, annyira jó volt nézni... nem a szenvedésüket, hanem hogy én is átéltem ezt és olyan jó :)